12. rész

Sziasztok:)
Elég sokára de végre meghoztam a részt:) a következőt majd megpróbálom hamarabb hozni, mivel egy ideig biztos nem utazok sehova:) Remélem tetszeni fog a rész:) kérlek titeket komizzatok:3 
jó olvasást!:)

Már órák óta járkáltunk üzletekről üzletekre, de egyikben sem találtam olyat, ami tetszett is és jól is állt volna. Vagy kicsi volt, vagy nagy. De volt, hogy az volt a bajom, hogy túl csipkés volt, vagy épp túl egyszerű. Sehol nem volt az a fehérnemű amit tökéletesnek tartottunk volna. Vagyis inkább tartottam volna. Julia a legtöbbet dicsérte és azt mondta jól áll, de a tükörképem láttán én nem gondoltam így.
-Ebben annyira gyönyörű vagy.-dicsért, miután elhúztam a próbafülkét takaró függönyt.
-De nézd már meg..-fordultam meg.-Itt is bevág, és így még hájasabbnak tűnök...
-Annyira hülye vagy Melody! Tökéletes alakod van! Egyáltalán nem vagy kövér!
-Dehogynem...-néztem magamon végig a tükörben.
-Mell, ha egyszer Harry ilyennek szeret, akkor miért nem fogadod el te is így magadat?
-Csak nézz rá Harryre és rám..Tudod, milyen rossz így együtt strandon lenni?
-Melody én nem akarok veled veszekedni, de kérlek értsd meg! Tökéletes alakod van! Semmi baj nincs vele! Úgy vagy gyönyörű ahogy vagy! Fogd fel kérlek! Ezt fedd fel!-nyújtott a kezembe egy újabb ruhadarabot.
Kivettem a kezéből, majd visszahúztam a függönyt. Kicsatoltam a rajtam lévő melltartót és felvettem az akasztón lógót. Miután az alját is átvettem újra elhúztam a függönyt. Óvatosan kihajoltam, de Juliát sehol sem találtam. Leakasztottam a fogasról a kabátomat, felvettem és Julia "keresésére" indultam. Fel-alá járkáltam a sorok között, amikor egy ismerős arcot pillantottam meg az egyik sor végén. Mielőtt észrevehetett volna, megfordultam és az öltözőfülkéhez vissza siettem, de mielőtt odaértem volna, sikerült megtalálnom Juliát.
-Harry itt van!-fogtam meg a kezét és húztam az egyik állvány mögé.
-Mi? Hol? És te miért mászkálsz egy kabátba az üzlet közepén?
-Az egyik sornál láttam. És mert téged kerestelek. De most valahogy foglald le, amíg átöltözök és vissza veszem a ruhámat! Sietek ígérem.
-Megpróbálom.-mosolygott.
Visszamentem az öltözőhöz, de amikor beléptem a fülkébe ijedten hátráltam pár lépést, amikor megláttam, hogy nem üres az öltöző.
-Ezt próbáld fel!-emelte fel a fehérneműt, miközben közelebb húzott magához és megcsókolt.
-Harry mit keresel itt? Otthon kéne pihenned!
-Nem tudok nélküled élni.-nevetett.
-Ez akkor sem mentség.-tettem keresztbe a kezem.
-De ezt akkor is fel kell próbálnod.-emelte fel újra a fehérneműt.
-Erre gondolsz?-vettem le kabátomat.
-Tyhűű!-nézett végig rajtam.-Ez nem semmi szívem.-Éreztem, ahogy elpirulok, de miután közelebb húzott magához és a szemembe nézett a pír eltűnt az arcomról. Alsó ajkába harapott, majd felemelt. Lábaimat körbekulcsoltam derekán, és forró csókot váltottunk egymással.-Annyira jól nézel ki, olyan szexi vagy ebben a melltartóban és úristen most azonnal mennyünk haza!-nyomott a falnak.
-Ahogy akarod!-karoltam át a nyakát, majd újra és újra megcsókoltam.
-De kérlek siess! Nem sokáig bírok magammal!
-Akkor segíts kikapcsolni a melltartóm.-fordultam meg mosolyogva. Hideg kezeivel a kapcsokhoz nyúlt és szétnyitotta őket. Kirázott a hideg ahogy végig simította bőrömet, majd a nyakamhoz hajolt és belecsókolt. Átvettem a másik melltartót, majd a fehérnemű alját is kicseréltem és felöltöztem Harry segítségével. Miután a kabátba is belebújtam a kezembe vettem az akasztón lévő ruhákat, amik nem tetszettek, Harrynek pedig a kezébe adtam az előbb levett fehérneműt, majd ujjainkat összekulcsolva kiléptünk a függöny mögül. Niall és Julia kézen fogva nézegették a különböző melltartókat, majd amikor észrevettek minket felénk indultak. A kezemben tartott darabokat a "nem jó" ruháknak kirakott asztalra tettem.
-Julia elrabolhatom tőled a gyönyörű feleségem?
-Persze!-nevetett.-Jó szórakozást!
-Meglesz.-hajolt le hozzám Harry, hogy megcsókoljon.
A pénztárhoz együtt négyen sétáltunk, majd miután Harry fizetett kisétáltunk a kocsikhoz.
-Majd máskor bepótoljuk a vásárlást.-öleltem magamhoz Juliát.
-Ráér.-mosolygott.-De egyenlőre elég nektek kettő gyerek.-nevetett.-Óvatosan!
-Hahaha.-néztem rá "csúnyán".
-Tudom hogy azért rabol el a pasid tőlem.
-Nem hinném, hogy ha a gyerekek otthon vannak, nagyon sok minden lenne..Főleg ha az a Jenna is ott van.-forgattam a szemem.
-Ne félj! Nálunk vannak.-mosolygott.
-Mi?
-Niallék átvitték hozzánk, és így együtt öten elvannak nálunk.
-Áh így már más.-nevettem.
-Na de csak óvatosan.-ölelt meg, majd beszálltam a kocsiba, ahogy Harry is tette.
Mielőtt a gázra lépett volna utoljára megcsókolt, majd elindultunk. Nem beszéltünk útközben. Elég volt csak néha egymásra néznünk. Tudtuk mit akar a másik. Mindketten kívántuk egymást. Egymás karjaiban akartunk feküdni a meleg szobában. Az út saras volt és felcsapódott a kocsi oldalára ahányszor egy pocsolyába hajtottunk. Harry amilyen gyorsa tudott olyan gyorsan ment a kis utcákban, hogy minél hamarabb hazaérjünk. Ahányszor rám nézett szemei csillogtak a vágytól, akár csak egy kisgyermeknek aki édességet akar. Az út sokkal lassabbnak tűnt mint amikor mentünk az üzletbe. Végig csak egy dologra tudtam gondolni. Harryre ahogy forró csókokkal melegít fel, ahogy izmos felsőtestét végigsimítom, amitől kirázza a hideg. Gondolatomból a fék csikorgása ugrasztott ki, ahogy Harry hirtelen megállt a házunk előtt. Mindig is érzékenyen és finoman bánt a kocsijával, de most kiszállt és csak becsapta az ajtaját és miután én is kiszálltam az én ajtómat is becsapta és a kulcson lévő gombbal bezárta. Gyorsan akart mindent csinálni, kapkodott, így a kulcslyukat is nehezen találta meg. Miután sikerült kinyitnia a kaput, visszazárta amint beléptünk mindketten rajta, majd kézen fogott és húzni kezdett a bejárati ajtó felé.
-Harry kicsim. Nyugi!-fordítottam magam felé és megcsókoltam. Belemarkolt a fenekembe és újra és újra megcsókolt.
-Kívánlak Melody! Meg őrülök ha most azonnal nem lehetsz az enyém!
-A tied vagyok.-nyomtam le a mögötte lévő kilincset, majd  benyomtam az ajtón.
Becsapta mögöttem az ajtót, lerúgta a cipőjét, ahogy én is tettem, a kabátokat a földre dobtuk, majd felkapott és a lépcső felé vette az irányt, miközben forró csókokat váltottunk egymással. Amint a folyosó végén lévő szobánkba értünk az ágyra dobott. A póló nem sokáig maradt rajtam. Harry lehámozta rólam, ahogy a nadrágot is és a szobában eldobta. Ujjaimat a pólójába akasztottam, és én is megszabadítottam tőle, miközben ő az övcsatjával szenvedett. Mikor sikerült neki megszabadulnia a nadrágtól, az ágyra fektetett és fölém hajolt. Apró csókokat lehelt a számra, majd haladt lejjebb a nyakam vonalán, a vállamon. Fogaival lejjebb húzta a melltartó pántot, kezével pedig végig simította a testem, végül ujjait a bugyim szélébe akasztotta és végig húzta lábaimon, és az is a földön landolt, ahogy a többi ruhadarab is, majd azokat követték a rajtunk simuló fehérneműk. Harry rám mosolygott, és egy csókot nyomott a számra, majd az állcsontomat végig csókolgatta, a nyakamat és így haladt egyre lejjebb és lejjebb...

***


Mindketten nehezen lélegeztünk, miután Harry lemászott rólam és mellém feküdt az ágyon. Forró volt a levegő. Apró izzadtságcseppek díszítették Harry homlokát, miközben pislogott. Göndör fürtjei vizesek voltak. Felemeltem a kezem, hogy a mellkasára tehessem és megsimogathassam, de remegve estek vissza az ágyra. Nehéz volt mozognunk, így csak figyeltük egymást. Zöld szemei csillogtak a halvány fénytől amit a lámpák nyújtottak. Beszélni próbált volna, de a szavak nem hagyták el a száját. Kezeit óvatosan az enyémek mellé csúsztatta, majd összefonta ujjainkat. Oldalára fordult és közelebb húzott magához. Egy csókot lehelt a homlokomra, szemeit lecsukta, majd elnyomott mindkettőnket az álom.

***
*Julian szemszöge*

Összekulcsoltam ujjainkat Jennával, majd kiléptünk a hideg téli időbe. Elköszöntünk Nialléktől, és hazaindultunk. Emily előttünk sétált, miközben egy egyre nagyobb hógömböt görgetett maga előtt. Néha néha hátra fordult, hogy ellenőrizzen minket megvagyunk e még, majd tovább gurította a hóval fedett füvön az óriási hógömbjét.
-Szerintetek ez elég lesz egy nagy hóember aljának?-fordult meg Emily.
-Elég.-mosolyogtam.-De mire hazaérünk úgy is nagyobb lesz.
-Miért?
-Mert ha tovább gurítod, több havat szed fel a földről.
-És ha felemelem és úgy haza viszem?
-Próbáld meg.-nevettem.-Nem fogod elbírni, de ha tovább gurítod, legalább még nagyobb hóembered lesz.
-Segítesz majd feltenni a tetejét?
-Persze.
-Köszönöm.-fordult vissza és tovább gurította.
Furcsa volt ma egész nap Jenna. Nem sokat beszélt, pedig ez nem rá vall. A kezemet is alig akarta megfogni, és még csókot sem adott ma. Féltem rákérdezni, így hagytam is a dolgokat. Biztos csak rossz napja van. Kis séta után végre hazaértünk. Emily a fal mellé gurította a hógömbjét, majd befutott a házba. Mikor beértünk a meleg szobába lerúgtam magamról a cipőt, Jennáról leemeltem a kabátot, majd felakasztottam. Anya és apa a lépcsőn jöttek le kézen fogva és csókolózva. Harryn egy boxer volt, Melodyn pedig Harry alsója és az egyik pólója. Mikor észrevettek minket köszöntek, majd nevetve a konyhába mentek.
-Kértek valamit inni?-kiabált ki anya.
-Kérsz?-kérdeztem Jennát. Válaszul egy fejrázást kaptam.-Nem.-kiabáltam vissza, és felmentünk a szobába.
Ismerem már anyáékat, hogy tudjam mi történt egy pár órával ezelőtt. Mindketten vidámak voltak, lenge öltözet, elmosódott smink...Csak remélem újabb kis tesóm nem lesz. Elmosolyodtam a gondolaton, miközben kinyitottam az ajtót Jenna előtt. Csendben leült az ágyra és még mindig nem szólt egy szót sem. Szembe leültem vele a székre és csak figyeltem ahogy a kezében egy cérnát babrál. Nem tudtam jó ötlet e, de felemeltem a fejét és a szemébe néztem.
-Rosszul érzed magad? Fáj valamid? Mérges vagy rám? Tettem valamit? Megbántottalak?-nem szólalt meg, csak megrázta a fejét. Nem nézett a szemembe, inkább lehunyta őket. Éreztem, hogy nincs minden rendben.-Történt valami Jen?
-Haza megyek.-állt fel. A kilincsre helyezte a kezét, majd lenyomta és kisétált rajta. Megdöbbenve ültem tovább a széken. Nem tudtam mit csináljak. Megállítani úgy sem tudom, beszélni úgysem akar. Felálltam és utána futottam, megfogtam a vállát és magam felé fordítottam.
-Csináltam valamit?
Megrázta a fejét.-El kell mennem Julian!
Egy csomó lett a gyomromban, ahogy kinyitotta az ajtót és kilépett a hidegbe. Végig néztem ahogy elsétál a ködös téli utcán, majd becsuktam az ajtót és felsétáltam a szobába.Törökülésbe az ágyra ültem, a falnak dőltem, majd elnyomott az álom.

Mikor felébredtem, kinéztem az ablakon, de még mindenhol a sötétség borította az udvart. Az égen világított a  hold, a csillagokat eltakarták a felhők. Óriás pelyhekben hullott a hó. Könyököltem az ablakban és csak figyeltem és figyeltem ahogy a különböző formájú, méretű pelyhek szállingóztak. Nem értettem mi történt Jennával délután. Annyira furcsán viselkedett. Egyáltalán nem szokott ilyen lenni. Sőt...Soha nem volt még ilyen..Felkapcsoltam a lámpámat, a kezembe vettem a telefonomat és megnéztem az időt. 3:24 Levetettem a pólómat és a fürdőszoba felé indultam. Mikor beálltam a forróvíz alá kizártam a gondolataim és csak a víz melengető, nyugtató hatását élveztem. Megmostam a hajamat, majd kiléptem és egy törölközőt magam köré tekertem és megmostam a fogamat is. Amint végeztem visszasétáltam a szobába egy nagy eséssel karolva, majd felöltöztem és vissza bújtam az ágyba. Hideg volt a szobába a tusolás után, így nyakig betakaróztam, bekapcsoltam a tévét, aztán újra elaludtam.

*Jenna szemszöge*

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Az éjjeliszekrényhez nyúltam, hogy megnézzem ki keres, de amikor megláttam inkább visszadobtam, miután kinyomtam a telefont. Semmi kedvem nem volt beszélni Juliannel. Kicsit már sok belőle. Három hónapja vagyunk együtt és minden percét velem akarja tölteni. Már kicsit unalmasak a nyálas szokásai..Folyamatosan csókolgat, mindig a kezemet akarja fogni, és mindig velem akar lenni. Sose fogja felfogni, hogy nekem idő kell. Muszáj a szabad idő. Nem lehetünk mindig együtt. A telefonom a szekrényen újra rezegni kezdett. Julian írt egy üzenetet, úgyhogy megnyitottam.
"Szia szerelmem! Nagyon hiányzol, remélem nincs semmi baj..Ha lesz időd kérlek hívj fel! Nagyon szeretlek! Vigyázz magadra!
Jul."
Megforgattam a szemem, majd a hasamra tettem a telefont. Marhára unom már a rengeteg sms-t amit Juliantől kapok a rengeteg telefont és más dolgokat. Kell egy kis tér..Ledobtam az ágyra a telefont, az oldalamra fordultam és elaludtam. Körülbelül tíz percet sikerült aludnom, mert újra rezegni kezdett a telefonom. A képernyőre néztem, de most nem Julian hívott. Boldogan emeltem a fülemhez a telefont és boldogan hallgattam a telefon másik végébe beszélő fiú hangját.